- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A pesti Városháza építésekor (1702) földszintes épülete a sorozatos emeletráépítéseknek (1755, 1842, 1863) köszönhetően háromemeletesre bővült, azonban 1870-re így is szűknek bizonyult, azért új városháza építését határozta el Pest város közgyűlése. Ezt 1870-75 között fel is építették a Lipót (ma Váci) utcában. Tervezője Steindl Imre (az Országház későbbi tervezője) volt, aki a számára kedves neogótikus stílusban készítette el tervét. Azonban ezt az irányzatot Pesten - ahol akkoriban az olasz neoreneszánsz dívott - a német egyházi építészettel azonosították, ezért a homlokzatot át kellett terveznie. Csak az épület ötkarú főlépcsőjének öntöttvas vázrendszerével sikerült a gótikát becsempésznie, ez a kiváló alkotás egyedülálló Magyarországon. Elérte, hogy nagyméretű közgyűlési terem épüljön, ez ma is a főváros egyik legreprezentatívabb díszterme (Lotz freskókkal).
Az építkezés történetét színesíti az, hogy területén korábban a városi sörház állt, amiben később a városi fenyítő törvényszék volt elhelyezve. Az ősrégi, roskatag, zöldeskékre mázolt földszintes ház helyébe Pest városa az 1860-as évek végén törvényszéki épületet kezdett emeltetni, mikor azonban a bíróságok államosítása komolyan szóba került, a városatyák attól tartván, hogy az állam a bíróságokkal együtt majd az épületet is elviszi, hamarosan egyet fordítottak a dolgon, és a törvényszéki épületből városházat csináltak, nagy költséggel ugyan, mintegy 800 000 frt árán, amiért szidták is őket sokáig, de végre is elérték azt, hogy a hivatalok egy jó nagy része elhelyezhetővé vált.
Tekintettel arra, hogy az építkezés idején még állt a régi városháza (1900-ig), a Lipót utcai épületet Újvárosházának nevezték el, ma is ezt a nevet viseli, noha 1894-től lett újabb, a volt Invalidusok-háza, Károly kaszárnyából.
Váci utca 62-64.
Magyarország
Friss hozzászólások